nélküled

amolyan semmilyen  ez a reggel is
léptek koppannak újra az ablak alatt
a megszokott karistolással nyit a szomszéd
kulcscsomó zörög leejti valaki hangosan csörömpöl
a lépcsőház beissza a mormolt káromkodást
csend lesz majd köhécselve másik indul
újra és újra zoppan a bejárati ajtó
a csendben itt bent megállok kicsit
megsimogatom babusgatva a hirtelen
tenyerem alá bújó szívdobogást
távolok hajolnak szét előttem
vörös égaljak
szelek hordozta szófoszlányok
mozdulatok sehová sem tartozón
ez a reggel is
-utak ösvények kusza kiáltások bokrai-
amolyan semmilyen
nélküled

Székelyudvarhely, 2012. március 27.