INDULÁS...

...beleébredtem a csendbe
- szinte kiáltott szinte döfött -
néztem szét falak meredtek
mindenütt szembe
mozdulataim lesték a mész-
pattogzások lesunyt pillái alól
neszük hallottam-hallom most is
elnyomják a kint mocorgását
a rügyekben gyökerekben morajló
élet hangjait felisszák a vakolat
alatt sunyin porladozó téglák
a szérűskertben tán éppen engem
álmodnak az asztagok
rólam a kévéket akkurátusan
körberakó gyerekről szenderegnek épp
s körém párnázzák vissza
izzadt nyaraimat
kalangyák tövén pihegő déli órát
a várakozást korsót himbáló érkezésemre
a tarló fölött...

(maga az élet kacag a tegnapból
feléje fordulok zsámolyommal
s a nyelvtani részt vesézve
tán sosem-volt nőkről mondok
példamondatokat)

...a reggel nógat, életre indulásra
lépteim ma is kikopogni  útjaimra
a rám lenéző magasságban


Székelyudvarhely, 2012. március 9.