Mindennapok

ISKOLAUDVARON
(építkezésben,szolgálatosként)

kalaplevéve köszön a hárs,
kút fölé csurran ágain az ég,
szaporán csisszenő léptek fövenyén
puha, bársonyos fahéj a reggel.

csak a két juhar toporog ijedten:
merő gödör az udvar,
és köd-timsó alatt hegedő seb;
keréknyom szaggatta sár fröccsen a kora fagyra,
s kerengve surrog mélybe egy mag-propeller.

tegnap még buja transzban dorombolt
a barnán nyújtózva aszódó föld,
s kéjesen borzolt rajta avarloboncot
erejét lopva próbáló szél…

a csönd most: rianás dermedt vizeken;
géptépte sebre szűrt fény szitál,
ahogy lánykák, legénykék szent zsivajjal
görgetnek bugyros zűrzavart várt havak elé.

a roppant, vad verem agyagfalán
mélybe sikkanó fényt nézed hitetlenkedve,
s a vártán gyúródsz: csellengő léptét vigyázod
rádbízott, homályos jövőnek.
Székelykeresztúr, 2003.11.28.
_________________________________________

MINDENNAPOK

Szemerkélő örömre futja néha,
derűs mosolyra ajzva állsz a sorban,
s a morzsányit is elteszed.
Féltőn bugyolált reménnyel térsz,
míg gondok hordája nyí, nyafog,
s nyűg bojtorjánként megragad.
Belepnek gunnyasztó mindennapok.

Székelykeresztúr, 2004. 05. 13.